¤ Budo Téka - Könyvajánló

Szöveggyűjtemény
Felhívjuk a figyelmet, hogy az itt olvasható rövid könyvismertetők mellett az Archívum Szöveggyűjtemény részében hosszabb részleteket, internetről vett olvasnivalókat is találtok – sok esetben saját fordításunkban.

Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás, Gondolat 1977
Az öt világvallás: bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység, iszlám. A német professzor - azóta számos kiadást látott -műve elsőször 1972-ben jelent meg Kölnben. A tudományos-népszerűsítő irodalom klasszikusa. Elfogulatlanul és átfogóan mutatja be a világvallásokat, azok téziseit és kulturális hátterüket. Különösen érdekes az öt vallást összehasonlító fejezet.

Diana & Richard St Ruth: A zen buddhizmus - Vallások Világa sorozat Kossuth Kiadó, Budapest, 2000.
Rövid, de átfogó, lényegre törő munka. A téma iránt érdeklődők számára bevezető olvasmányként ajánlható. Sok helyütt kissé leegyszerűsítő, de alapjában véve nem hamisít.

Taisen Deshimaru: Zen és a harcművészetek, Farkas Lőrincz Imre Könyvkiadó, 1994
A cím tükrözi a mű tartalmát. Azoknak ajánljuk, akiket érdekel a harcművészet filozófiája, és szeretnének mögé látni a szórakoztatóipar által kialakított hamis képnek. A teljes mű itt olvasható: Terebess könyvtár, illetve oldalunkon.

Tsai Chih Chung: Beszélő zen, Hunor Kiadó, Budo Kiskönyvtár, 2001.
A zen-filozófia megjelentetése képregény formában első pillantásra talán szentségtörőnek tűnik, hiszen bármi, ami a zen-ről íródik, szóval elhangzik, tulajdonképpen profán és felesleges, a zen lényegével ellenkező dolog. A mondás, miszerint mindent el lehet mondani egy mondatban, hangozhatna úgy is, hogy ami lényeges, az egy képen is elfér. Ez jutott eszébe C.C. Tsai-nak, aki Kelet-Ázsia legnépszerűbb képregény rajzolója, és az ötlet megvalósítása olyan kiválóan sikerült, hogy azóta egész sorozatot készített ebben a témában. Az 'Egyperces filozófia sorozat' következő része, a 'Konfúciusz – életviteli tanácsai' 2005-ben jelent meg. Ld. alább.
Az Archívumban összegyűjtött Híradókban számos ilyen rajzos történetet találtok.

John Stevens: Három budo mester, Hunor Kiadó, Budo Kiskönyvtár, 1999.
A judo, a karate és az aikido kialakulásának története, gondolati tartalmuk, filozófiájuk háttere.

Inazo Nitobe: Bushido, Hunor Kiadó, Budo Kiskönyvtár, 1998.
A bushido mibenlétét, lényegét a szöveggyűjteményben szereplő könyvrészlet jól bemutatja (Szamurájok útján). Nitobe könyvét a téma iránt mélyebben érdeklődő, szépirodalmat kedvelő olvasóknak ajánljuk. 
Egy értékelés az internetről: (forrás)
Ez a könyv – Japán egy olyan történelmi korszakában született, amikor a Bushido még élt, de kérdéses volt további sorsa – talán szerepet játszott abban, hogy a Bushido szelleme mégis fennmaradt Japánban és megismerhette a világ. A japán lélek megismerése lehetetlen egy született nyugati számára, de ne felejtsük el, hogy a megismerésnél fontosabb a megértés, a másság elfogadása! Ismerjük meg a szerző szavaiból ezt a másságot és örüljünk annak, amit ez a másság adott a nyugati kultúrának, és azoknak, akik a Budo útját járják.

Őri Sándor: Konfuciusz élete és kora, Kossuth Kiadó, 2002.
Konfuciusz életét és tanításait Se-ma Csien "Történeti feljegyzései"-ből és a tanítványok által később összeállított "Beszélgetések és mondások"-ból ismerjük. Ez a mű olvasmányosan foglalja össze ezt a két forrást. Jobb, mint az eredeti Tőkei-féle fordítás [Az ókor filozófiája c. kötetben], mert a teljes "Beszélgetések és mondások" nagy része az átlagolvasó számára érdektelen, Őri viszont kerek történeteket mesél el.

Tsai Chih Chung: Konfuciusz mondotta., Hunor Kiadó, Budo Kiskönyvtár, 2015.
Rajzos történetek formájában mutatja be az Őri Sándor könyvnél jellemzett forrásokat. Jó a bevezető tanulmány is.

Taisen Deshimaru: Az út gyakorlása, Farkas Lőrincz Imre Könyvkiadó, 1995
Deshimaru mester honosította meg Európában a zen soto irányzatát. Ez egy riportkönyv, amelyben a kérdező képviseli a laikus érdeklődőt, ő pedig a zennel és a zen és a harcművészetek viszonyával kapcsolatos valamennyi kérdésben kifejti személyes véleményét. Kiegészíti a "Zen és a harcművészetek" - című könyvet.
Az intereten is hozzáférhető: Terebess könyvtár, illetve oldalunkon.

Reggeli üldögélések, Bodhi füzetek I. A Buddhista Meditációs és Oktatási Központ jegyzete, Budapest, 1995.
A zen meditáció során végbemenő belső történések, a meditálónak a kívánt tudatállapot elérésére irányuló "küzdelem nélküli küzdelmének" igen szemléletes leírása. A könyv az interneten is hozzáférhető, de megtaláljátok a Híradókban is.

Buddha beszédei: Helikon Kiadó 1989.
Ez a könyv Buddha eredeti szavait tartalmazza, a legtisztább forrás annak megértésére, hogy miként alakultak ki a buddhizmus tézisei.
A könyv az interneten is hozzáférhető: Magyar Elektronikus Könyvtár, illetve oldalunkon.

Dave Lowry: A harcművészetek szellemiségéről haladóknak, Édesvíz Kiadó, 2000.
Egy-egy fogalom japán/kínai írásjeléből kiindulva kis esszék formájában bontja ki a harcművészetek szellemiségének jellegzetes fogalmait.

H. M. Enomiya-Lasalle S. J. Zen út a megvilágosodáshoz, bevezető és útmutatás, MEDIO Kiadó, Szentendre, 2000.
Lasalle atya jezsuita szerzetesként működött Japánban, és lelkes zen-gyakorló lett belőle, aki erőteljesen szorgalmazta, hogy ezt a módszert vezessék be a jezsuitáknál is, mert hozzájárul a katolikus hitélet elmélyítéséhez. Részben azért ajánljuk elolvasásra, mert jól szemlélteti, hogy a zen-alapú harcművészet függetleníthető a vallásos hittől. Ennél még fontosabb azonban, hogy személyes élményein keresztül mutatja be, hogy mi is az a megvilágosodás-élmény.
A mű legfontosabb részei a Terebess Ázsia tár honlapon olvashatók: Terebess könyvtár

John Heider: Tao - út a vezetéshez, SHL Hungary Kft. Budapest, 1998.
Az SHL csoport tanácsadó cég, amely azzal a céllal működik, hogy módszertani segítséget nyújtson a szervezeteknek elsősorban a kiválasztás és képzés területén. Ez a könyvük Lao-ce gondolatainak ilyen céllal történt kifejtése. Szépirodalmi értékkel bíró, színvonalas munka.

Lao-ce: Az út erény könyve, Weöres Sándor fordítása, Magyar Helikon, 1980.
A tao filozófiájának klasszikus összefoglalása. Számos magyar fordítása közül ez a legköltőibb, ez ragadja meg legjobban - már amennyire szavakkal megragadható - a "természet muzsikáját".
A könyv az interneten is hozzáférhető: Magyar Elektronikus Könyvtár illetve oldalunkon.

Su-la-ce: Reggeli beszélgetések Lin-csi apát kolostorában, Közreadja: Sári László, Magyar Könyvklub, 1999.
A szerző neve és a könyv kerettörténete tréfa. Valójában Sári László munkája, aki újrafordította a korábban "Kapujanincs átjáró" - címmel magyarul is megjelent kínai kóan-gyűjteményt. Olvasmányos, jól érthető, érdemes hozzáolvasni a Beszélő zen rajzos történeteihez.

Lin Yutang: Mi kínaiak, Révai, Budapest, 1939
A kínai lélek rajzának klasszikusa. Nem régen újra kiadták, beszerezhető.

Mécs Alajos: Az ismeretlen Japán, Terebess Collection
A Bookline így ajánlja:
Mécs Alajos talán az első – nyugati értelemben is kiemelkedő – magyar riporter-újságíró, aki a harmincas években két évet töltött Japánban. Természetesen megtanult japánul és nemcsak újságíró-szimatjára alapozott, hanem igen alapos előtanulmányokat is végzett, megismerkedett az ország történelmével, földrajzával, művelődéstörténetével, tudományával és intézményrendszerével, művészetével és irodalmával. Ezeknek az ismereteknek a birtokában tájékozódott a helyszínen és írta meg hazatérte után Az ismeretlen Japán című könyvét. Az először 1942-ben megjelent munka most hasonmás kiadásban látott napvilágot. Érdekes dokumentuma a magyar sztárújságírás történetének is, elsősorban azonban hasonlíthatatlanul izgalmas olvasmány.
Mécs a harmincas évek Japánját ismerteti, de olyan széles alapozással, annyira élményszerűen, és persze oly sok, később sem változó dologra figyelve, hogy a kötet mindmáig a legjobb bevezetőnek látszik a „japanológiába”. Mécset nemcsak a minden kézikönyvben megtalálható főbb adatok érdeklik, hanem minden esetben szembesíti ezeket a geográfiai, politikai, hadtörténeti stb. ismereteket saját tapasztalataival, japán ismerőseinek, kalauzainak információival. És szinte semmi sem kerüli el a figyelmét: az illemszabályokról éppoly kimerítően tájékoztat, mint a harcművészetekről, a katonáskodási szokásokról vagy az udvarlási módozatokról, az étkezésekről és a közlekedésről, a mindennapi érintkezésről vagy a kertészeti divatokról. A szerzőnek ráadásul kitűnő érzéke van a specialitások megfigyelésére, korántsem csak az tűnik föl neki, ami mindenki másnak szemet szúrna. Beszámolói intimek és meghittek, láttatóak és meglepőek. A könyvhöz nagyon részletes tárgymutatót is csatolt, ennek alapján pedig a japán élet finomszerkezetéig hatolhat az érdeklődő. Kitűnő, szenzációsan jó könyv, igen széles körben érdemes ajánlani.
A könyv az interneten is hozzáférhető, Magyar Elektronikus Könyvtár illetve oldalunkon.

Ian Reader: A sintoizmus - Vallások Világa sorozat, Kossuth Kiadó, 2000.
A buddhizmus csanként (már a tao gondolatival gazdagodva) érkezik Japánba, ahol a sintóval ötvöződve válik zenné. A sinto ma is a japán szellemi arculat egyik meghatározó eleme. A könyv tömör, népszerűsítő-ismereterjesztő munka.

Miklós Pál: A zen és a művészet, Gyorsuló idő sorozat, Magvető Kiadó Budapest, 1978.
A zen nem csak a harcművészetnek, hanem minden egyéb művészetnek is ihlető forrása. Ezt -és a tan kialakulásának történetét - szemlélteti a könyv.

Mijamoto Muszashi: Az öt gyűrű könyve (Go rin no sho), Főnix AK
A legendás japán kardvívók között talán Mijamoto Muszasi neve a legismertebb. Népszerűsége nem csak Japánban, de külföldön is töretlen. Ez a rendkívüli képességekkel megáldott szamuráj első- halálos kimenetelű – párbaját tizenhárom éves korában vívta, tizenhat évesen pedig már részt vett a véres szekigaharai csatában. Élete során számtalan párbajt vívott, de nem talált legyőzőre. Utolsó éveiben írta meg a két kardos vívás és a taktika esszenciájának számító híres művét, Az öt elem könyvét, amely manapság is széles körű olvasottságnak örvend – nemcsak a harcművészetek iránt érdeklődők körében.
Ld. még: a honlapunkon a Jiudo A-tól Z-ig menüpontban a Tanulmányok esszék alpontban: „Az öt gyűrű könyve megjegyzésekkel”.
A könyvet letöltheted oldalunkról.

Takuan Szóhó: A korlátaitól megszabadított elme – A zen mesterének írásai a kard mesteréhez; MX BT, 1997
Takuan Soho tizenhetdik században élt zen mester. Ebben a klasszikus szamuráj korban a kardvívás művészetét áthatotta a zen filozófia, és meghatározta a mai napig érvényes felfogását. A Korlátaitól megszabadított elme útmutatás a korszak egyik meghatározó kardmesterének, Yagyu Munenorinak, aki maga is írt egy könyvet a kard és az elme összehangolt alkalmazásáról (Ld. a Heiho kadenso könyvismertetőt). Ők mindketten kortársai voltak a legendás kardvívónak, Miyamoto Musashinak (aki szintén könyvbe foglalta a maga tanításait). Ld. Az öt gyűrű könyve könyvismertetőt.
Fentiek jól illusztrálják a híres mondást:

Az irodalom és a harcművészet egy és ugyanaz.

(Ld. az ugyanilyen című esti mesét.)
A Korlátaitól megszabadított elméről Csernák Jani írt egy részletes és kitűnő ismertetőt. Megtaláljátok a BJC Híradó 1999/10-es számában a 26. oldalon. (Archívum menüpont.)
A könyvet letöltheted oldalunkról.

Jagjú Munenori: Az életet adó kard – Heiho kadenso – Titkos tanítások a sógun házából, Torii Könyvkiadó, 2005
A Heiho kadenso egyszerre késztetés a már elsajátított technikák gyakorlására, alaposan megfontolt szavakkal leírt, további gyakorlásához való utasítások könyve, meditatív forrás, ami segít a tanítványoknak a felbukkanó pszichológiai akadályokat leküzdeni, és filozófiai alap a kardnak – az élet és nem a halál eszközének - használatához." - írja a japánból fordító William Scott Wilson.
A Bookline ismertetője:
"Hogy a barátokkal való kapcsolatunkban a kezdetektől a végig nincsenek konfliktusok, az annak köszönhető, ha látjuk a kapcsolat alapelveit, és ez is az elme harcművészete... Tárgyakat elhelyezni a lakószobában: minden helyre az oda megfelelő dolgokat tenni, ehhez látni kell a hely elveit. És ez nem különbözik a harcművészetek igazi lényegétől. Igazából, a színpad változhat, de az elv mindig ugyanaz, és így aztán alkalmazhatod akár a nemzet ügyeire is, és nem követsz el hibát. Nem érted a lényeget, ha azt hiszed, a harcművészet csak levágni egy embert." Jagjú Munenori, a XVII. századi Japán egyik legjelentősebb kardforgató-mestere foglalta össze gondolatait e könyvben az életről és az Útról, ami mindannyiunk számára járható, függetlenül attól, hogy van-e kard a kezünkben.
A könyvet letöltheted oldalunkról.

Weöres Sándor, A teljesség felé, Tericum, Budapest, 1995.
Maga a szerző így a könyv előszavában:
"Hamvas Bélának, mesteremnek köszönöm, hogy megírhattam ezt a könyvet: ő teremtett bennem harmóniát. E könyv arra szolgál, hogy a lélek harmóniáját megismerhesd, és ha rád tartozik, te is birtokba vehesd. Az itt következők nem újak, nem is régiek: megfogalmazásuk egy kor jegyeit viseli, de lényegük nem keletkezett és nem múló. Aki a forrásvidéken jár, mindig ugyanez virágokból szedi csokrát."
Egy blog bejegyzéssel egészíthetjük ki:
http://kerettelen.blogspot.hu/2013/01/weores-sandor-teljesseg-fele.html
Weöres Sándor a világháború utolsó két évének rettenetében, a krisztusi kort elérve 32-33 évesen írta meg A teljesség felé című kötetét. A háború borzalma a költőben harmóniát szült, és művében arra buzdít, hogy életünk során mindennek a javára tegyünk. No de hogyan? Az utunk egészére, a dolgok mintázatára és iramára való figyeléssel.
Az út egészét csak akkor láthatjuk meg, ha meg tudunk szabadulni kicsinyes vágyainktól és szubjektív tévedéseinktől. No de hogyan? Kicsinységeink velünk utaznak utunkon: sem elutasítani nem szabad őket, sem azonosulni nem szabad velük. Ez vezet megszelídítésükhöz, uralmukhoz és egyben meghaladásukhoz is. A meg nem szelídített kicsinységek lázadozni kezdenek, és gátolják az igazi megismerést.
Az életben megtett utunk irányt és egyben mértéket mutat. Az irányt és a mértéket kicsinységeink miatt veszítjük el, és a tömeg áramától időről-időre való függetlenedésünkkel nyerhetjük vissza. Utunk célja azonban a kiindulópontjával azonos. Nem a cél tehát a fontos, hanem a minket megnemesítő út maga. A helyes utat megjárt, irányát és mértékét végleg megtalált utazó a szeretet végtelenségét éri el.
Ahhoz, hogy az út végét nemesedve érhessük el, tisztában kell lennünk azzal, hogy földi valónk csak útitárs, amelyet magunkkal viszünk. Az út végén csak akkor lesz tanulsággal tele a puttonyunk, ha túl tudunk lépni a mindennapok apró gondjain. Csak így vonhatjuk le azokat a következtetéseket, amely életünk egészének igaz értelmét, igazi célját képezik.

A könyvet letöltheted oldalunkról.

Jamamoto Cunetomo, Hagakure, Szenzár Kiadó, Budapest, 2004.
A Hagakure a Bushido tanításainak egyik lejegyzett változata. Inazo Nitobe Bushido-című könyvével együtt ad kerek képet a tanításról. Nitobe könyve akkor íródott – visszatekintő tiszteletadás és a jövőre vonatkozó értékmentés céljából -, amikor már lejárt a szamurájok kora. A Hagakure, pedig abban a történelmi pillanatban – szintén értékmentés és az akkori jelenre vonatkozó példamutatás céljából -, amikor a szamurájok korában történelmi korszakváltás ment végbe. Véget értek a háborúk, megkezdődött a békés Tokugava korszak. A harcos technikákat és erényeket kikezdte az elkényelmesedés, a „városi szamuráj” életforma.
A Hagakure (jelentése: „Levelek alatt”) mintegy ezerháromszáz, többnyire a szamurájok útjára vonatkozó rövid tanítás, történet és feljegyzés gyűjteménye a XVIII. sz. elejéről. Általában úgy gondolják, hogy a később zen szerzetessé vált szamuráj, Jamamoto Cunetomo diktálta le lelkes tanítványának, Tasiro Curamotónak, aki tizenegy könyvben gyűjtötte egybe mestere szavait.
Az eredeti szöveg keletkezésének dátuma ismeretlen. Kézzel másolták le, és adták körbe a Nyugat-Japánban élő Nabesima-klán fiatal és fogékony csatlósai körében. Tudomásunk szerint kevesebb, mint negyven másolat maradt fönn az elmúlt háromszáz év alatt. Mindegyik másolat – kihagyott, hozzátett és elírt szavakban – kissé eltér a másiktól. Ez a fordítás a Szaga Tartomány Könyvtárában található Jamamoto másolat”, az egyik legmegbízhatóbb másolat alapján készült.
A könyvet letöltheted oldalunkról.