» BUDAPEST JIU-DO CLUB Edzések helye: JDSE dojo Budapest VIII., Somogyi Béla u. 13. (A Blaha Lujza térnél, a Corvin Áruház mellett) Időpontok: Hétfő - 18:30 - 21:00 1-es terem Szerda - 18:30 - 21:00 1-es terem Új tagok felvétele: 15 év feletti fiúkat, lányokat elvileg folyamatosan felveszünk, gyakorlatban azonban korlátot jelent az edzőhelység véges befogadóképessége. Ezért az érdeklődőktől azt kérjük, hogy előzetesen tájékozódjanak Nagy Ákos egyesületi elnöknél, az alábbi elérhetőségeken: e-mail: nagy.akos@vmkomm.hu mobil: 06-20-9331801 A Jiu-do mesterei A budo klubok hasonló honlapjain a mestereket dan fokozataik csökkenő sorrendjében sorolják fel. A mi klubunk alapelve azonban az, hogy a tanuló fokozatokat az általános szokás szerint megtartottuk. A fekete öv feletti rangsorolást azonban, bár nyújthat segítséget az első mestervizsga utáni további fejlődéshez, feleslegesnek tartjuk. (Az ezzel kapcsolatos meggondolásaink nem tartoznak ide.) Úgy gondoljuk, hogy az első fekete öves vizsga fel kell, hogy készítse a tanítványt arra, hogy önállóan megtervezze a további fejlődést. Beleértve ebbe azt is, hogy tudja, hogy mikor és kitől kérjen ehhez útmutatást. Fentiekből adódóan az aktív és már nem aktív mesterek felsorolásánál is betűrendben haladunk. Klubunk jelenleg aktív mesterei Gergely Máté Horváth Zsolt Jóvér Béla Legéndy Miklós Pados Róbert Klubunk korábban aktív mesterei Boros Gyula Borsi János Czetka Zoltán Csernák János Fürtös János Lipcsei Sándor Péczely Zoltán Simon Mihály Szabó Ferenc Szőnyi András Vígh Csaba Kedves régi csapattársak, Kano mester szavaival köszönjük meg nektek, hogy részvételetekkel hozzájárultatok a közös munkához. Seiryoku zenyo Szép magyar fordításban: Egymást segítve mindenki a maga útján Klubunk bemutatása A Budapest Jiu-do Club bejegyzett közhasznú egyesületként működik (egyesületi oldal). Tevékenységünket így jellemezhetjük: a tradicionális judo művelésére, tanítására és népszerűsítésére alakult szabadidősport tevékenységet folytató baráti kör vagyunk. A klub nevét értelmezve szeretnénk közelebbről megvilágítani a fenti tömör meghatározás pontosabb jelentését. Klubunk nevének megválasztásakor a Budapest névvel arra kívántunk utalni, hogy az első ilyen felfogásban működő hazai, és természetesen fővárosi klub. Az időközben megszűnt Mélyépterv Sportkör judo csapatának utódja, vagyis ugyanabban a műhelyben született, ahonnan a hazai shotokan-karate, kempo-karate és aikido is elindult útjára. A jiu-do a judo két japán írásjelének egy másik kiolvasási lehetősége. Azért választottuk a tradicionális judo megjelölésére, mert a századfordulón még ez az elnevezés is szokásos volt és a tradicionális judo éppen az akkori, Jigoro Kano alapító-mester által elgondolt eredeti felfogáshoz tér vissza. Milyen a viszony a judo küzdősport (cselgáncs) és a jiu-do között? Viszonyuk a rész és az egész viszonya. Kezdetben a judo három elemet tartalmazott: alapvető célja a do, a belső út, a személyiség komplex, fizikai, szellemi és erkölcsi fejlesztése volt, amit előmozdít a harcművészeti technikák különféle módon, különféle céllal történő gyakorlása, a fegyver nélküli önvédelem gyakorlatban is kiválóan bevált módszere volt, alapját képezte a japán fegyveres testületek ilyen jellegű kiképzésének, rendre győztesen került ki a más stílusokkal vívott, ha nem is életre halálra, de gyakran komoly sérülésekig menő küzdelmekből, a stíluson belüli, saját társakkal való gyakorlásnál a korábbi hagyományos formagyakorlatok mellett Kano mester bizonyos fogások megtanulásakor - a sérülések kizárását szolgáló szabályok alkalmazása mellett - bevezette a randorit, a szabadstílusú küzdelmet. Ez forradalmi újítás volt és megteremtette egy új, szép és egész embert kívánó, kemény küzdősport lehetőségét, - hamarosan megszületett a verseny judo, az egyik legfiatalabb olimpiai sportág. A rész és egész viszonya úgy értendő, hogy tevékenységünk egy része arra irányul, hogy tanuljuk és műveljük a verseny judót: egyrészt, mert önmagában véve is nagyszerű dolog, másrészt azért, mert így a modern edzéselméleti felismerések és módszerek bekerülnek a harcművészeti technikák gyakorlásába is. A verseny judo terén természetesen nem versenyeredmények elérése a célunk, hiszen a jiu-dót csak mint fő foglalkozásunk melletti szabadidő tevékenységet gyakoroljuk és azon belül is csak időnk egy részét fordítjuk a versenyszabályok szerinti küzdelemre. Figyelmünk, tehát az egész judóra irányul; a zen-buddhizmus szellemében felfogott, de vallási vonatkozások nélküli relaxációs, meditációs kultúrára és a fegyver nélküli harcművészet teljes rendszerére. Ez a rendszer a verseny judóból ismert dobás és földharc technikák mellett a versenyekről kitiltott ütéseket rúgásokat, feszítéseket és ízület csavarásokat is szerves egységbe ötvöző igen hatékony harcművészeti stílus, amely tartalmazza a különféle fegyveres, eszközös támadások elleni védekezéseket is. Klubunkban a hagyományos judo technikák mellett elsajátítjuk a fegyverekkel való bánásmódot is (kard, kés, különféle hosszúságú botok, nunchaku, sai, tonfa, stb.), és a párbaj jellegű páros küzdelem mellett fontosnak tartjuk csata jellegű összecsapásokat is, mert ezek modellezik a valóságos harc vagy hétköznapi döntéshozatali helyzetek kaotikus jellegét, és fejlesztik az ilyenkor hatékony helyes intuíciót. Baráti klubok és elérhetőségeik: barátaink 2006-09-04